idézetek

Hiszünk abban, hogy a művészet mindenkié...

Jean Kennedy Smith (Very Special Arts)











2010. november 29., hétfő

Műhely hírek online

m ű h e l y  h í r e k  o n l i n e
2010. november 17., összeállította: zsupos dóra


Műhely hírek online

Kéthetente megújuló online hírlevelünk a Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület rendezvényeiről, tagműhelyeink programjairól, értelmileg sérült embertársaink értékteremtő művészeti munkájáról tudósít. Akik szeretnének többet tudni rólunk, keressék fel honlapunkat vagy blogunkat!




Finomságok:

Ha szereted a művészetet, értékeled a festészetet, és érted az ecsetvonások hangját, akkor 2010. december 2-3-án mindenképpen el kell látogatnod az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar „Kitárt ajtók ünnepe” rendezvényére, melyen a Speciális Művészeti Műhely egri alkotóközösségének (Szín-Folt) műveit tekintheted meg egy rendhagyó kiállítás keretében!
Tehát ne feledd, december 2-3., Budapest, Ecseri út 3.


Szociális Expo

A Szociális Munka Napját kísérő - zárójel szociális szakemberek közös élményeket nyújtó ünnepe zárójel bezárva - III. Szociális Expon popsiztunk a napsütötte József Attila Művelődési Központban két teljes napot, az nagy Budapöstön!
Egyesületünk két tehetséges darvastói pacsirtája nyitotta meg a rendezvénysorozatot a szakma nagyágyúi előtt.
Úgy gondoltuk, a program keretében mi is élünk a lehetőséggel, hogy néhány sztereotípiától megfosszuk a világot, így nem kisebb nevek vonultak fel a zászlónk alatt megtartott workshopban, mint Bogdán Mária a „Dobbantó program” mentora, Mattyasovszky Zsófia, szociológus-szociálpolitikus, és a délután moderátoraként az elnökök elnöke, Asztalos Zsolt. A közel 3 órás workshop szakmai homálybogozása sikerrel zárult, fénnyel töltöttünk és töltődtünk!
/Szerénységem visszautasította az előadásra történt felkérések hadát az idei évben, a világ még nem áll készen Dórikére…J/


Mit nekünk Holly Wood!

Napjaink legnépszerűbb ismeretterjesztő, szórakoztató és művészeti célú technikai eszköze a FILM! Hatásszünet…
Lexikai ismereteink bővítése után büszkén bejelenteném a nagy hírt, mely szerint: az Ösvény Film rendezésében (Zsira Wood-on) elkészült a szarvasi XXIII. Országos Kulturális Fesztivál audiovizuális mozgókép anyaga!!!




MŰVÉSZBEJÁRÓ

Előző számunkban új rovatot indítottunk, melyben az Egyesület művészeti csoportjai lépnek non-verbálisan a porondra. Az ajkai Hangadók után második fellépőnk a Darvastói Musical Csoport tehetséges bagázsa!

A Fővárosi Önkormányzat Foglalkoztató Intézete, Darvastó művészeti csoportja régóta működik, jelenleg 13 lakó és 6 dolgozó szerepelésével. Munkájukat segítik továbbá az intézmény más területen dolgozó kollégái, például a technikai előkészítésben, a ruhák mosásában, varrásában, és a szereplésre történő szállításukban.
A csoport vezetője és a műsorok betanítója Szathmáry Zsuzsanna és Havasi Gábor.

A Musical Csoport kisebb-nagyobb előadásokat hoz létre az intézet lakóinak közreműködésével /pl.: tengerész tánc, kán-kán, Dzsungel könyve, Macskák/.
2008-ban a Hotel Menthol című musicalt tanulták be lakók és dolgozók, mellyel 2009-ben a Speciális Művészeti Műhely debreceni nemzetközi fesztiválja mellett több meghívásos rendezvényen is szerepeltek. Többek között a Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatal Szociális munka napja rendezvényén Budapesten, Veszprémben, valamint a környező településeken. Egy év távlatában 20 fellépést tudhat maga mögött a társulat.
2010-ben a Dallal-tánccal a világ körül című műsorukkal vettek részt fesztiválokon, meghívásokat kaptak a fővárosba, a Badacsonyi Szüret rendezvényére, falunapokra és a társintézményekbe.
A tehetséges fiatalok olyan klasszikusokat vonultatnak fel színpadi előadásukban, mint a Szóló szaxofon, vagy épp az Imádok útra kelni refrénű slágerek.


Dortmund, InTakt, II. felvonás

Helycserés támadás után, most a dortmundi képzést Mattyasovszky Zsófia aspektusából szemlélhetjük útibeszámolónk második fejezetében.

Folytatásos mese

Egyszer volt, hol nem volt… egy régi téli estén nagyon influenzásan szenderegve hevertem. A telefon hangja ragadott ki beteg állapotomból és a kagylóból László bátyám kedvesen lelkes hangját hallottam: itt a hamburgi egyetemen a csoportomban van egy nő, aki olyan együttest keresne, amelyik zenél és fogyatékos emberek is vannak benne. Jól emlékszem, hogy te valami ilyesmiben tudnál neki tanácsot adni? Ja – nyögtem én nagyon értelmesen, az órára sandítva. Kb. éjfél. Talán ha holnap folytathatnánk – suttogtam /mert persze hangom egy szál se és az eszem német kerekét sem találtam/. Hát persze, hogy két perc múlva már a „német nő” telefonált nagy vidáman.
Nos, így kezdődött nagyon sok éve a DORTMUNDI KAPCSOLAT. Bizony. Olyan ez a történet, mint egy mese. Akkor még az egyetem /ahol Irmgard Merkt dolgozik/ neve is más volt.

Néhány hónappal később izgatottan készülődtem a személyes találkozóra. Sokat gyakoroltam a keresztnevet, mondtam én helyette sok mindent, míg egy nap magamra parancsoltam: Nézd, a ritmus = tá – tá, tehát: Irm + gárd, kész. És lőn, amikor megjelent a reptéren, rögtön felismertem és hibátlanul kérdeztem: Frau Irmgard Merkt? Ja! – kiáltotta nagyon boldogan, jól megnézett, majd azt mondta, nagyon hasonlítok a bátyámra. És megcsillogtatta a szemét varázslóan, ahogy rám nézett. Néhány napot voltunk akkor kettesben és a művészetpedagógiai kérdéseket sok-sok aspektusból végigtárgyalva egyre nagyobb egyetértésre jutottunk. Közben barátságunk is növekedett.

Irmgard Merkt egyike a nagyon kevés német zenepedagógus professzornak, aki a Dortmundi Technikai Egyetem Rehabilitációs Karának volt dékánja, a Zeneterápiás és Zenepedagógia Tanszék vezetője, sok-sok tiszteletbeli címmel és feladattal. Egy nagy álmodó, aki igen gyakran megvalósítja a lehetetlent is. Jó vele együtt lenni, együtt álmodni és együtt tevékenykedni.
Közösen valljuk azt, hogy a kultúra mindenkié, és a társadalomnak tennie kell azért, hogy ez az elv érvényre juthasson a fogyatékkal élő emberek szabadidejében, mindennapjaikban.
Az egyetemi képzések során általában nagyon nehéz a gyakorlati tudás átadása, begyakorlása szinte lehetetlen. Ezért legtöbbször /a jobb helyeken/ posztgraduális /képzés utáni/ formában igyekeznek azt pótolni. Az tehát a legegyszerűbb, ha mindenki fogja a diplomáját, elmegy vele dolgozni a megszerzett szakágban, és amikor már van „némi” munkatapasztalata, újabb /munka melletti/ egyetemi képzésbe kezd.

A Dortmundi Egyetem a képzett és szakterületen dolgozó művésztanároknak, terapeutáknak, szociális munkásoknak, stb. találta ki 3 éves képzését, amely 1 év elmélet + 2 év gyakorlat /egyik évben InTakt – csak belföldi szakemberek és fogyatékkal élő emberek csoportjai és a négy nap alatt négy workshopot lehet kipróbálni; másik évben Europa InTakt – ekkor nemzetközi részvétellel négy napon keresztül egy konkrét workshopban dolgoznak együtt/. A résztvevő /fizető/ német szakemberek ezután minősítő vizsgát tesznek és tanúsítványt kapnak.
Kell még szólni a workshopok vezetőiről is. Ők különleges emberek, akiket Irmgard Merkt szorgalmas élete folyamán a világ minden táján megismert, maga mellé gyűjtött, s akik elképesztő minőségben és hozzáértéssel végzik feladatukat. Jó látni, hogy évről évre /ha nem is minden alkalommal tudnak/ hívó szavára jönnek, dolgoznak, és nagyon szeretik ezt a munkát. És persze az is csodálatos érzés, hogy ma már ennek a csoportnak én is elfogadott és ismert tagja lehetek. Lássuk, kik ők?

Híres londoni mozgásszínház vezető táncpedagógusa, tulajdonosa. Skót művész, aki színész, tánc- és zenepedagógus energiabomba. Német zenetanár, aki számtalan furulyaiskolát írt, hangszereket készít, rock zenekara van és csodaszépen énekel. Egyetemi tanár, aki hegedül, tanít, színházat vezet, mellesleg számtalan gyereket nevelt fel. Jelenleg USA-ban élő kínai, aki thai-chi tanár, olyan, aki táncol, zenél és gyönyörű szövegeket ír mindehhez. Na igen, és a mindenki által egyszerűen imádott Fülöp-szigetekről származó harci botos tánc tudója!!! Azt hiszem, nem sorolom tovább. Ebben az évben 15 /tizenöt!/ ilyen csodálatos ember 15 workshopot vezetett. /De azt még hozzáteszem, hogy egyszer már egy magyar meghívott is volt közöttük/.

2010. soha vissza nem térő alkalom. 2010-ben a színvonal elképesztő volt. 2010-ben a dortmundi egyetem Europa InTakt továbbképzése az Európa Kulturális Fővárosa 2010 Essen rendezvénysorozat integrált része volt, mivel Dortmund a német Ruhr-vidékhez tartozik és Essen az egész vidéket kérte fel együttműködésre.
Ez lehetőséget adott a nagyobb álmok megvalósítására a német területen, amely megvalósult álmokról – ha az újságszerkesztők megengedik – egy következő számban írnék.
Mattyasovszky Zsófia, MSMME szakmai tanácsadó


KOMISZ-kodás Brüsszelben

Belgium és Flandria fővárosában tette tiszteletét a Komédiás Integrált Színház vezetősége. No, nem a NATO katonai szövetségnek lettek békefenntartó harcosai, és nem is a serfőzés csínját-bínját lesték el Zsirai Világos gyártásához. Szalai Péterné Gitta tudósítása után többet fogsz tudni! J

Brüsszel: tekervényes város, az üvegpaloták és a monumentális barokk épületek csodálatos „együttélése”. Kinek a csipke, kinek a csokoládé és a sör, az Atomium, manapság leginkább az Európa Parlament jut az eszébe. Valószínűleg mi is hasonlóképpen asszociáltunk eddig, amikor Belgium fővárosának neve hangzott el valahol.
Október 15-e óta azonban valami más, valami nagyszerű, de felelősségteljes feladatra gondolunk e szó hallatán. A Komédiás Integrált Színház az EU Parlamentbe kapott meghívást Járóka Lívia képviselő asszonytól, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a színház Brüsszelben, Európa fővárosában is bemutatkozzon az ott élő és dolgozó magyaroknak és külföldieknek. Nagy lehetőség ez, mellyel csak tiszteletteljesen és alázattal szabad élni. Olyan gesztus, mely csak nagyon keveseknek adatott meg.
2011-től Magyarország lesz fél éven keresztül az EU Parlament soros elnöke. Ennek keretében lesz mód arra, hogy Magyarország kulturális értékei bemutatkozzanak, köztük a KOMISZ, mely Európában egyedülálló kezdeményezés és jelenség. Így képviselő asszonynak, aki a roma kérdésnek, a fogyatékos ügynek és a szegénység felszámolásának felelőse és megbízottja, kézenfekvő volt, hogy alkalmat adjon a KOMISZ fellépésére. Személyes kötelékek is fűzik a színházhoz, és soproni lévén, különösen büszke a társulatra.
Sokat álmodoztunk az eltelt hat évünk alatt. Ilyen nagy dolgot azonban, még mi sem mertünk álmodni magunknak. Most valóra válthatjuk mindezt, és tudjuk, hogy nem ronthatjuk el! Sokat kell dolgozni ahhoz, hogy méltók legyünk erre a bizalomra, hogy büszke lehessen ránk Magyarország, az Otthon és a Színház.
Az elvárás sok, nagy helytállást kíván, ám a sok szép élmény és látnivaló, mely a jövő év első felében vár ránk, ma még igazából fel sem fogható emlék marad majd számunkra.
Aki tudja, kérem segítse ezt a szép küldetést, ha másképp nem, hát egy kedves, biztató szóval, hisz ahogy Strasbourg-ban mondják: Európa a miénk is!
Szalai Péterné, Zsira


Az én tulajdonomba tartozik jelenleg az MSMME kulturális referensének titulusa (kérdéses meddig, még néhány béna cikk és repülök), ezen kívül magaménak mondhatok kb. 14 pár cipőt, hattonnányi fuxot (szigorúan gyémántokból), illetve van 2-3 szelídített porcicusom. Hogy Európa is az enyém lenne? Szerinted?!
Dórike

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése