idézetek

Hiszünk abban, hogy a művészet mindenkié...

Jean Kennedy Smith (Very Special Arts)











2011. május 4., szerda

Műhely hírek online

 műhely hírek online
2011. április 11. összeállította: zsupos dóra


Műhely hírek online

Az MSMME műhely hírek online netmagazinja sérült alkotók művészeti tevékenységét mutatja be. Róluk, értük, nekik, nektek!


Programterv – Újratöltve II.

Armageddon… Legutóbbi írásom hangulatát talán e kifejezés tükrözi leginkább, bár arról akartam írni, hogy az éves programtervünk hogyan változik, s miért. Elragadtak az érzelmek…
Folytatva a gondolatsort, miszerint terveink egy része terv marad, más része – ezért dolgozunk nap mint nap – realizálódni látszik, újabb hírekkel szolgálhatunk. Az egyik út, s a másik…

Az egyik út a hagyományos színpadi megmutatkozás lehetősége, melynek végpontja a nemzetközi kulturális fesztivál Pécsett – mint azt jeleztük, lesz fesztivál idén is, hamarosan várható a felhívás közzététele.
Az orosházi regionális kulturális találkozó mellett úgy tűnik Fejér megyei tagintézményünk is megszervezi a megyei kulturális fesztivált június 3-án.
Szólnunk kell még a pécsi fesztiválhoz kapcsolódó borítórajz pályázatról (közeleg a beküldési határidő), melynek célja, hogy a fesztiváli meghívó és programfüzet borítóján ismét olyan sérült alkotó műve szerepeljen, akit ez évi mottónk ihletett. Játszva látszom…
Ismét hívunk minden alkotót a pécsi ipar- és képzőművészeti kiállításra is, ahová Pécsi múzsa címmel várjuk a műveket. Hiszem, hogy Európa Kulturális Fővárosa nemcsak lehetőséget ad számunkra, de kötelezettséget is a minőségi munkavégzésre.

Készülünk a gyöngyösi színkottás zenei táborra, ennek keretén belül arra a jótékonysági gálaműsorra, ahol május 12-én a Nemzeti Színkottás Zenekar ismét St. Martinnal lép színpadra. A táborba várjuk új zenekari tagok jelentkezését is…

A másik út a fotó- és filmkészítés, mely az utóbbi években áttörte az intézményi falakat is, ezáltal mára az egyesületi programok egy része e tevékenység köré szerveződik. Gondoljunk csak a tavalyi alkotótábori fotóműhelyre, vagy ez évi képzésünk filmes műhelyére. A zsirai intézményben immár harmadik alkalommal rendezzük meg a Speciális Filmszemlét, melyre úgy tűnik, ezúttal Dániából is érkeznek kisfilmek. Álmodtam egyet… 2011. június 7. Zsira.
Előtte még a gyakorlati ismertek elsajátítására nyílik mód a zsirai filmnapon, Itt és most, pontosabban április 18-19-én.

Összességében nézve dolgainkat, úgy gondolom, még így is tartalmas programtervvel szolgálhatunk tagjainknak. S bár hagyományainkhoz hűen a teljességre törekedtünk, az idő szorításának engednünk kellett.
A holnap érdeklődés hiányában elmarad – mondhatnánk ezt is, de nem tesszük.
Asztalos Zsolt, elnök, MSMME


Mazsola-szemek

Gyülekezési jog

2011. április 28-án sokasodásra invitáljuk az MSMME tagjait! Hagyományos, évi küldöttgyűlésünket ismételten megrendezzük Budapesten a Vakok Állami Intézetében (Hermina u. 21.), 10 órai kezdéssel (teljes kifulladásigJ).
Terítéken a tavalyi és az idei év programjai, kilátásai, homályai…

Rock’n roll

Hajrázós hardcore party Gyöngyösön!
No, nem, elnézést, csak humorizálni próbáltam, inkább kisebb, mint nagyobb sikerrel… J
De! A lényeg, hogy 2011. május 9-13. között ismételten összeáll a Nemzeti Színkottás Zenekar (NESZ) egy 5 napos színkottás zenei táborra. Természetesen az idei évben is színpadra állnak a srácok, hogy megmutassák mi is az a ZENÉLÉS!!! Április 12-én NESZ és barátai koncert a Gyöngyök Művelődési Központban, St. Martin és a Rajkó Művészegyüttes közreműködésével.
Szeretettel várunk minden zenebarátot!

Hang-más

Az ajkai Molnár Gábor Műhely Alapítvány muzsikusai koncertet adnak Budapesten, a PeCsában 2011. április 17-én, vasárnap.
Szóval, még egyszer: Hangadók koncert, PeCsa, 14.30!!!
Megjelenés: kötelező, belépés: díjtalan!!!

„Itt és most”

Az április 18-19-én megrendezésre kerülő Zsirai Filmnapok jelentkezési határideje lejárt. 8 intézmény 30 résztvevője áll majd a kamerák elé és mögé a következő Oscar-díjas film elkészítéséhez!
A rendezvényhez sok sikert, és mindenkinek jó szórakozást! J


Művészbejáró

Aktuális számunkban aktuális művészeket mutatunk be, egy aktuális esemény aktualitása révén.
A zsirai intézmény KOMISZ társulata május 1-én nyakába veszi a világot, és meghódítja Brüsszelben a világot jelentő deszkákat.
2011. május 3-án az Európai Parlament előtt bizonyítanak színészeink, többek között az Isten pénze, a Valahol Európában és a Légy jó mindhalálig színdarabok részleteivel!
Nagy kalappal KOMISZkodók, várjuk a részleteket!


A komédiás integrált színház története és missziója

A Komédiás Integrált Színház (ismertebb nevén: KOMISZ) 2004 nyarán a fővárosi önkormányzat zsirai értelmi fogyatékosok otthonának tehetséges, színjátszást kedvelő és szívesen művelő lakóiból, valamint a soproni Líceum Társulat tagjaiból alakult meg.
A két társulat ezt megelőzően külön-külön is tevékenykedett; Zsirán szakköri keretek között működött egy lelkes kis csoport Záporvirág társulat néven, akik túlnyomórészt sérülteknek rendezett fesztiválokon léptek fel elsősorban.
A Líceum Társulat tagjai Sopron és környékén gyermek és ifjúsági, valamint drog-prevenciós előadásokat játszottak ifjúságnevelési szándékkal.
A záporvirág társulat szakmai munkájának megalapozásához és színvonalasabbá tételéhez külső szakmai segítőként Szalai Péterné felkérte Bartokos Tamást, a Líceum Társulat vezetőjét. Így jött létre a találkozás. A próbákra elkísérték színész társai is, akik amellett, hogy segítették a munkát, életre szóló barátságot kötöttek a lakókkal.
2004 tavaszán született meg az ötlet, hogy az integráció jegyében egyesítik erőiket és közös produkciót hoznak létre. Így alkották meg az első két felvonásos musicalt, a valahol európában-t. Szakítva a hagyományokkal összefogott ép és sérült a színpadon, a kulisszák mögött és azon kívül is.
A már integráltan együttműködő társulat úgy érezte, hogy „nincs annál szebb látvány, mint amikor sérültek és épek együtt állnak színpadra, és úgy szórakoztatják a nagyérdeműt, hogy akkor a színpadon nincs sem fehér, sem fekete, sem ép sem sérült, csupán egyenlő emberek, kollégák és barátok vannak.”
Még ebben az évben egy közös integrált színházi tábor alkalmával, ahol más otthonok lakói, főiskolások, iskolások  is részt vettek, elhatározták, hogy ezentúl együtt szeretnének dolgozni, így még ebben az évben megalakult a komisz.
Az eltelt 6 év során számos új egész estét betöltő darabot állítottak színpadra, melyeket bemutattak szerte az országban, sőt egy kisebb csoportjuk már a vajdaságot és a Pécsi Országos Színházi Találkozót is megjárta.
A változások szele, lévén, hogy számos fiatal is volt a társulatban, a színházat is megérintette. Időközben a régi líceum társulat tagjai is a baptista szeretetszolgálat munkatársai lettek, tevékenységüket már így folytatták tovább.
A kezdeti munka egyre tervezettebbé, egy céltudatosabbá vált. A sérültek töretlen lelkesedése, kitartása és önzetlen szeretete felismertette a színház valamennyi tagjával azt, hogy mennyi érzelmi töltést tudnak nyújtani egymásnak, milyen sokat jelentenek egymás számára. Ez húzóerejévé vált a társulatnak, melynek fő motiváló erői éppen a sérültek voltak. A szakmai tapasztalaton túl, melyet az évek során szereztek, sok közös élmény, megélt siker, barátság is a hátuk mögött volt már. Jelmondatukká vált első közös darabjuk egy idézete, mely így szólt: „... Mert ha együtt megyünk, oda is érünk.” A színházi munka nemcsak hasznos szabadidő töltést jelentett számukra, hanem önmegvalósítást, élményt, új kompetenciákat és kapcsolatot a külvilággal, de mindenek előtt a szeretet adni és kapni tudás helyes tudományát.
A KOMISZ 2 fő célt tűzött ki maga elé: az első cél a művészi élmény nyújtásán túl,  bebizonyítani a nagyérdeműnek, hogy  a  sérült emberek átlépve saját korlátaikat és határaikat, képesek arra, hogy értékeket közvetítsenek, s bebizonyítsák, hogy a társadalom peremére szoruló sérültek rétege éppoly értékes és fontos, mint bárki más. Közös előadásaikkal le kívánják dönteni az előítéletek korlátját épek és sérültek között, megpróbálják a fogyatékosok világát közelebb hozni az épekéhez. Játékuk során azt kívánják hangsúlyozni ami közös, ami összeköti őket, s nem azt ami szétválaszt.
A második cél, hogy bár ők maguk is segítségre szorulnak, gyakran tartanak jótékonysági előadásokat, hogy beteg gyermekeken, katasztrófa sújtotta területeken élő embertársaikon segítsenek. A segítségnyújtás egyik legszebb példája talán épp ez lehet.
Így született meg a gondolat, hogy csatlakozva az Európai Unió felhívásához, mely a 2010-es évet a szegénység elleni küzdelem évének nyilvánította, egy jótékonysági előadássorozatot indítanak, hogy játékukkal felhívják a figyelmet, hogy a szegénység nem csak az anyagi javak hiányát jelenti, hanem a lelki szegénységet, a kitaszítottságot, a diszkriminációt is. Ehhez a misszióhoz a Müller – Tolcsvay - Müller: Isten pénze című musicaljét választották, mely az emberi megtérés szép példáját állítja elénk. Kezdeményezésük támogatásához megnyerték a keresztény egyházak erkölcsi támogatását is.
A görög katolikus egyháznál tett látogatásuk során felmerült a kérdés, hogy hol szeretnék tartani bemutatkozó fellépésüket.  Az ő közbenjárásuknak, valamint a magyar televíziónak köszönhetően missziójuk első állomásának a budapesti művészetek palotája adott otthont, ezzel hozzájárulva küldetésünk céljának eléréséhez, hiszen költségmentesen bocsátották rendelkezésükre az impozáns fesztivál színház termet.
Sikeres bemutatkozásuk ráirányította a figyelmet e nemes ügyre, s ráébresztette az embereket arra, hogy összefogással jobb lehet a világ!
Repertoárjukon jelenleg a következő művek szerepelnek: Valahol Európában, Légy jó mindhalálig! Nyomorultak, Fekete Péter, Óz, a nagy varázsló, Ibolya, A padlás, Meseországi ki mi tud?

Szalai Péterné Gitta, Zsira


Közelítő- távolító

Ötletekből, véleményekből, hozzászólásokból soha sem elég. Épp egy hónapja tartotta Egyesületünk szakmai továbbképzését Egerben, melyről újabb kulisszatitkokat osztanánk meg Veletek!
Somló Tamás aligha  megfontolt mondatai, go Miskolc! Go! J

Kötelező kötetlenség

Nagy várakozásokkal vágtunk neki az egri kalandnak. Nekünk miskolciaknak (Önálló Másság Életminőség Fejlesztő Alapítvány) ez volt az első továbbképzésünk. A filmes szakkör kivételével minden műhelyben jelen voltunk. Én a színjátszó csoportban tevékenykedtem.
Ha pár szóval szeretném jellemezni a hetet a munkás és a dolgos illenék rá legjobban. A szervezők mindent elkövettek, hogy egy perc üresjárat se legyen a héten a résztvevőknek. Futás , munka, étkezés, futás,munka, étkezés és közös programok (színház látogatás, ismerkedős est, múzeum látogatás stb). De ez így volt jó. A közös élmények a közös munka összekovácsolta a résztvevőket.
A képzés nagyon színvonalas volt rengeteg új ismerettel gazdagodtunk. Ami engem leginkább megfogott az az árnyjáték. Nagyon jó terápiás módszernek tartom hiszen a fogyatékos fiatalnak nincs közvetlen kapcsolata a közönséggel csak egy fehér lepedő előtt játszik és így gátlások és félelmek nélkül képes megmutatni az érzelmeit az őt néző közönségnek. Ezt a módszert tudtommal nagyon kevesen használják idehaza és külön köszönet a Speciális Műhelynek, hogy elhívták Dr Eva Krebber-Steinbergert, hogy bevezessen minket az árnyjáték rejtelmeibe és hasznos tapasztalatokat adjon át nekünk.
 A továbbképzésnek nem titkolt célja közt szerepelt, hogy a szociális szférában dolgozók megismerjék egymást, tapasztalatokat cseréljenek ötleteket lessenek el egymástól és megosszák sikerélményeinket. Nagyon sokat tanulhattunk egymástól is és szintén köszönet a külföldi résztvevőknek hiszen így rálátást kaphattunk hogyan dolgoznak Európa más országaiba és milyen módszerekbe érdemes nekünk is belekóstolni.
A hét csúcspontja a pénteki vizsgák voltak ahol mindenki megmutathatta, hogy min is dolgozott az elmúlt egy héten. Persze hatalmas tapsok fogadták a produkciókat így mindenki megkapta nem csak a bizonyítványt a képzésről hanem a sikerélményt jelentő tapsot is. Nehéz kiemelni egy egy produkciót (főleg úgy hogy a jó modor és szerénységem sem engedi, hogy színjátszósok előadásait emeljem ki) de talán azt kell mondanom a katarzist a filmes csapat közös vizsgafilmje jelentette számomra. (megtekinthető az interneten)
A hét gyorsan eltelt utólag visszagondolva túl gyorsan is. Próbálok keresni valami negatívat is ne csak dicsérjem a szervezőket és a résztvevőket de nem igazán találok. Szép környezet, kellemes szállás, rendkívül finom és laktató ételek, baráti már-már családias hangulat… Kellemesen feltöltődve, rengeteg tapasztalattal, új ismerettel távoztunk és azt hiszem ez is volt a cél.
Remélem, elmondhatom: jövőre Veletek ugyan itt.

Somló Tamás, MISKOLC


Április 11.

1964. óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük a Költészet Napját.
Az egri Gárdonyi Géza Színház művészei különleges ajándékműsorral ünnepelik a jeles eseményt. A stúdiószínpadon ma este 19 órától sérült és ép színművészek közös produkciójában hallhatunk József Attila, Wass Albert, Villon, Goethe és többek között Burns műveket.
Szeretettel ajánljuk mindenki figyelmébe a putnoki szociális intézmény versmondóinak és zenekarának műsorát is  a mai, Fehér István által rendezett előadásban!!!
Üdvözletem, Dórike


2011. április 13., szerda

Programterv - Újratöltve II.

Armageddon… Legutóbbi írásom hangulatát talán e kifejezés tükrözi leginkább, bár arról akartam írni, hogy az éves programtervünk hogyan változik, s miért. Elragadtak az érzelmek…
Folytatva a gondolatsort, miszerint terveink egy része terv marad, más része – ezért dolgozunk nap mint nap – realizálódni látszik, újabb hírekkel szolgálhatunk. Az egyik út, s a másik…

Az egyik út a hagyományos színpadi megmutatkozás lehetősége, melynek végpontja a nemzetközi kulturális fesztivál Pécsett – mint azt jeleztük, lesz fesztivál idén is, hamarosan várható a felhívás közzététele.
Az orosházi regionális kulturális találkozó mellett úgy tűnik Fejér megyei tagintézményünk is megszervezi a megyei kulturális fesztivált június 3-án.
Szólnunk kell még a pécsi fesztiválhoz kapcsolódó borítórajz pályázatról (közeleg a beküldési határidő), melynek célja, hogy a fesztiváli meghívó és programfüzet borítóján ismét olyan sérült alkotó műve szerepeljen, akit ez évi mottónk ihletett.
Játszva látszom… Ismét hívunk minden alkotót a pécsi ipar- és képzőművészeti kiállításra is, ahová Pécsi múzsa címmel várjuk a műveket. Hiszem, hogy Európa Kulturális Fővárosa nemcsak lehetőséget ad számunkra, de kötelezettséget is a minőségi munkavégzésre.
Készülünk a gyöngyösi színkottás zenei táborra, ennek keretén belül arra a jótékonysági gálaműsorra, ahol május 12-én a Nemzeti Színkottás Zenekar ismét St. Martinnal lép színpadra. A táborba várjuk új zenekari tagok jelentkezését is…

A másik út a fotó- és filmkészítés, mely az utóbbi években áttörte az intézményi falakat is, ezáltal mára az egyesületi programok egy része e tevékenység köré szerveződik. Gondoljunk csak a tavalyi alkotótábori fotóműhelyre, vagy ez évi képzésünk filmes műhelyére.
A zsirai intézményben immár harmadik alkalommal rendezzük meg a Speciális Filmszemlét, melyre úgy tűnik, ezúttal Dániából is érkeznek kisfilmek. Álmodtam egyet… 2011. június 7. Zsira.
Előtte még a gyakorlati ismertek elsajátítására nyílik mód a zsirai filmnapon, Itt és most, pontosabban április 18-19-én.

Összességében nézve dolgainkat, úgy gondolom, még így is tartalmas programtervvel szolgálhatunk tagjainknak. S bár hagyományainkhoz hűen a teljességre törekedtünk, az idő szorításának engednünk kellett.
A holnap érdeklődés hiányában elmarad – mondhatnánk ezt is, de nem tesszük.

2011. április 7., csütörtök

Műhely hírek olnline

műhely hírek online
2011. március 25. összeállította: zsupos dóra


Műhely hírek online

Az MSMME műhely hírek online netmagazinja sérült alkotók művészeti tevékenységét mutatja be. Róluk, értük, nekik, nektek!


Programterv - Újratöltve

Mint azt legutóbb írtam, tavaszodik… Aztán mégis visszaköszönt még a tél egy időre, s úgy tűnik, csak most, március utolsó napjaiban mondhatjuk el, valóban kisütött a nap.
Napfény szűrődik be az egyesületi iroda ablakán is… mégis borús a hangulatom. Az Egyesület helyzete, a mindent – legalábbis programjainkat és létünket – meghatározó anyagi bizonytalanság mit sem változott az elmúlt hónapokban. Ezért is szükséges a 2011. évi kulturális programterv újragondolása…

Sok mindent terveztünk ez évre, ugyanolyan lelkesedéssel láttunk a megvalósításhoz, mint korábban – némely dolgot meg is csináltunk – és látjuk már azt is, mi az, amit még be tudunk vállalni. Ám lehetőségeink végesek…
Előbb az utóbbi évek leglátogatottabb egyesületi festménykiállítását szerveztük meg Egerben, majd a hagyományosan ugyanitt rendezett képzés keretében 36 résztvevő merült el a művészetek tengerében.
Mi is volt ez? A művészetek hete – ahogyan a filmesek megfogalmazták – vagy művészet határok nélkül – tekintve, hogy a magyarok mellett lengyel, német, török, francia és bolgár kollégák is közreműködtek a műhelymunkában. Életünk a tánc – ezt érezték Botond Béla tanítványai, Kepes nyomdokain jártak a képzőművészek, fény és árnyék járta be a Pinceszínházat. A speciális szakmai tanfolyam sokat követelt (leginkább kitartást) és sokat adott (leginkább lehetőséget), azoktól illetve azoknak, akik élni tudnak vele, s akik adták magukat. Motion and emotion.
Tartottunk még egy előkészítő megbeszélést a lengyel, francia és dán kollégákkal, melyen egy nemzetközi táncműhely megszervezését véglegesítettük. Jóreménység szerint a projekt eredménye a pécsi fesztiválon lesz látható.

Pécs! A kulturális fesztivál korábbiakban közölt időpontja módosult, – mint fentiekben említettem, bizonyos tényezők miatt alkalmazkodnunk kell a lehetőségekhez – egy héttel korábban „látszunk” majd a mediterrán hangulatok városában: Játszva látszom – Speciális Művészeti Fesztivál 2011. június 23-27. Pécs.
Bejelentkeztek már dán, francia és lengyel csoportok a programsorozatra, – a fesztivál keretében konferenciát, kiállításokat, koncerteket szervezünk, bízva abban, hogy tudunk meglepetést szerezni a résztvevőknek – és április elején megjelenik a magyar nyelvű felhívás is, melyet egyesek már hiányoltak az elmúlt napokban. Vannak még eldöntetlen kérdések…

Korábban regionális kulturális találkozók előzték meg az országos rendezvényt, melyekről ez évben le kellett mondanunk – részben legalábbis, mert az Egyesület nem tudja támogatni ezek rendezését. Ennek ellenére tagintézményeink közül néhányan felvállalták a szervezést, így mégiscsak lesz fesztivál pl. Orosházán május 11-én.

Ugyancsak módosítanunk kellett az eredetileg áprilisra tervezett színkottás zenei tábor időpontját, korántsem olyan egyszerű ugyanis egyeztetni a Nemzeti Színkottás Zenekar fellépéséhez kapcsolódó igényeket. Gondoljunk csak bele, szállás és étkezés a tagok részére, fellépési lehetőség az adott helyszínen, ezúttal Gyöngyösön, egy gálaest megszervezése más fellépőkkel, továbbá egyeztetés a meghívott vendégművésszel, és… nem sorolom tovább. Mindenesetre a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a terv megvalósul: IX. Színkottás Zenei Tábor, 2011. május 9-13. Gyöngyös, ezen belül május 12-én a Nemzeti Színkottás Zenekar koncertje St. Martinnal a Gyöngyök-ben.

Jő április hava… többen azt mondták az elmúlt hetekben, talán fel kellene adni, én viszont azt gondolom, már nincs mit veszíteni. Még egy lépést meg kell tennünk… Hívunk hát mindenkit, tagokat és nem tagokat egyaránt, hogy jöjjenek el a pécsi speciális művészeti fesztiválra!
Ott kell legyünk mindahányan: sérült alkotók, segítők, felkészítők, intézményvezetők. Akik nem jártak még az MSMME fesztiváljain, azoknak azért, hogy megismerjék ezt az életérzést, megismerjék a megmutatkozás e nem mindennapi lehetőségét – addig, amíg mód van rá. Így megtudhatják, mit veszíthetnek. Akik évek, évtizedek óta részesei a Speciális Művészeti Műhely fesztiváljainak, azoknak azért, mert tudják, életük szerves része e nagyszerű esemény, örömünnep, amit nem hagyhatnak ki – s talán ez lesz az utolsó ilyen. Ők már tudják, mit veszítenek.
2011… Pécs… Fesztivál… A vég jön el, vagy új kezdet elé nézünk???
Asztalos Zsolt, elnök, MSMME


Egy ötlet… Két nap… Három perc…

2011. április 18-19-én „Itt és Most” címmel filmnapokat szerveznek a zsirai szociális otthon lakói és munkatársai.
Várják mindazon érdeklődők jelentkezését, akik szívesen készítenénk 2-3 perces rövidfilmet, melynek csupán a fantázia szabhat határokat. A rendezvényen készült filmek értékelésre kerülnek, az ajándékokon túl a legjobb 3 film alkotója meglepetés díjban is részesül!
Jelentkezési lapok: efozsira.hu


Pécsi Múzsa

Mint azt ti is tudjátok az idei évben a 2010-es év Európa Kulturális Fővárosa cím tulajdonosa, Pécs ad otthont az MSMME soron következő nemzetközi kulturális fesztiváljának.
Bár az időpont kitűzése nehézségekbe ütközik, iparművészeti kiállításunk témájául remek táptalajt biztosít a művészeti értékekben gazdag megyeszékhely!
Fehér István sorait idézném az érdeklődés felcsigázására!

Alkalmasnak érzem a pillanatot alkotótevékenységünk átrendezésére, a napi megszokott munkafolyamatok újara gondolására, különös tekintettel a képző- és iparművészeti kiállításnak megrendezésének ürügyén.
Ne nyugodjunk meg! Ne elégedjünk meg azzal, amit már tudunk! Éljünk, a Pécs nyújtotta lehetőségekkel! Ez a város oly sokat adott és ad Magyarország, - és bátran mondjuk ki a világ – alkotóművészetéhez, hogy mi sem tekinthetünk el a hely szellemétől és igenis kellő impulzussal kell, hogy szolgáljon számunkra – akár – új alkotások létrehozására is.
Mindenekelőtt legalább három nevet ajánlanék a figyelmetekbe (mindegyik lekövethető a könyvárakban és az interneten is). A Zsolnayak, káprázatos szín és formavilág miért ne jelenhetne meg a kisplasztikákban, üveg és tűzzománc alkotásokon. Kis odafigyeléssel, szokatlan megoldások keresésében, törekvésünkben találhatunk új kitörési lehetőségeket.
Kosztka Tivadar látomásai, ihlető ereje, monumentális témakezelése, - szerintem – minden alkotó művésznek és műhelynek „élesztőként” kell, hogy szolgáljon témaválasztásban, ecsetkezelésben és kidolgozottságban egyaránt.
Vasarely szemkápráztató vonalai, színeinek mozgalmassága, formáinak dinamizmusa elől pedig senki nem tudja elfordítani a tekintetét. Nem ma találta ki. Tapasztalatait – minimum – installációs megoldásainkban kellene hasznosítani!

És ha az imént felsorolt alkotókhoz hozzáveszem a város nyújtotta egyedi épített környezetet, az Európai Kulturális Főváros elvárásainak maximálisan megfelelő balett, bábszínházi és színházi potenciált, illetve azt a zenei minőséget és sokszínűséget, amit Pécs ad folyamatosan Magyarországnak, azt hiszem meg kell ragadnunk a pillanatot, élnünk kell a befogadó város nyújtotta lehetőségekkel.

-          Jó lenne, ha már jóval megérkezésünk előtt, magunkba szívnánk a város különös levegőjét és megismerkednénk alkotóinak szellemével!
-          Jó lenne, ha a fesztiválhelyszínünk visszaköszönne az alkotásaikon!
-          Jó lenne, ha a látogatóinknak sajátos látásmódunkból tudnánk visszatükrözni, illetve újra fogalmazni az általuk ismert várost és műalkotásokat!
-          Jó lenne, ha ezeket a sorokat nem teherként, hanem ötletként, baráti biztatásként, esetleg egy huncut kacsintásként fogadnátok!

Jó lenne, ha egy könnyed mozdulattal meg tudnánk hajtani a fejünket, hogy a homlokunkat ajkaival illethesse egy bűbájos hölgy, a Pécsi Múzsa!
Fehér István, művészeti vezető, MSMME

(Remélem a Pécsi Múzsa már most mindenkit elbűvölt, mivel az idei iparművészeti kiállítás kiemelten fontos mind az Egyesület, mind pedig a fogadó város, Pécs számára. Reméljük a júniusi tárlat megnyitó nemcsak Pécs, de az MSMME alkotóinak hírnevét is öregbíti majd!)


Művészetek hete

Az elmúlt héten, immáron 19. alkalommal Agria városa adott otthont speciális szakmai továbbképzésünknek. Nem szaporítanám a szót (majd később), a film és a képek önmagukért beszélnek!



A hetedik művészet

A hetedik művészettel ért véget a művészetek hete Egerben, a Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület hagyományos speciális szakmai továbbképzésén. Egy nagyon intenzív és sokoldalú hét van mögöttünk, mely - véleményem szerint - minden oldalról sikeresnek mondható. Az egyesület életében először indult filmes továbbképzés, melynek megtartására engem kértek fel a szervezők. Ez úton is köszönöm Elnök Úrnak és a művészeti vezetőnek a megelőlegezett bizalmat.

Ahogy már említettem ez egy új kezdeményezés volt ami magával hozta, hogy mindent az alapoktól kellett kezdeni és mindent a speciális képzésre kellett felépíteni. A filmkészítés már magában is nagyon nehéz és komplex feladat, ami a különböző művészeti ágak érintésétől és a technikai alapfeltételétől is függ. Célunk az volt, hogy a hallgatók kedvet érezzenek a filmkészítésre, hogy hazatérve munkahelyükön fogyatékkal élő társaikkal is megosszák ezt az ismeretet. A tanfolyamon résztvevők megismerkedhettek a dramaturgiával, a filmezés nyújtotta korlátlan lehetőségekkel és szabadsággal, a nehézségekkel, az alapvető videotechnikai ismeretekkel, képi látásmóddal a kamerahasználattal, a forgatások aprólékosságával és hangulatával, a filmvágással és annak ritmusával, továbbá némi software ismerettel.

Az ország különböző intézményeiből öt és Lengyelországból egy hallgató vett részt a képzésen.
A hét első napja jobbára a személyes tapasztalatok megosztásával és az ismerkedéssel telt, így kedden már kissé oldottabb hangulatban tudtuk átbeszélni a filmkészítéshez elengedhetetlenül szükséges elméleti részt. Izgalmas volt a résztvevők sokszor eltérő irányból tett érdeklődése. Még a második nap délutánján - közkívánatra - elkezdődött a forgatás, amit a közös ötletekből összeállított forgatókönyv alapján kezdtünk. A film a speciális szakmai tanfolyam minden művészeti műhelyét megkísérelte bemutatni egy szórakoztató humoros etűd formájában.
Azt hiszem, hogy a forgatás hangulata mindnyájunkat magával ragadott, ekkor éreztem meg először, hogy egy új csapat, egy összetartó stáb van kialakulóban. A hét közepére már mindenki tette a dolgát, csodálatos érzés volt ebben a légkörben dolgozni. Olyan emberekkel zárt össze a sors ebben a pár napban, akikre nagyon büszke vagyok és büszke vagyok arra is megismerhettem őket.
Szerdán érkezett körünkbe Halmy György filmrendező, aki egy másik dimenzióra irányította a figyelmet. Az ő általa bemutatott világ a filmrendezés mélységeire irányult, az alkotó és az alkotásának összetett viszonyát egy előre kigondolt dramaturgia mentén bontakoztatta ki a hallgatóság számára. Az elsőre talán ijesztő sűrűségű ismeretek a rendező előadása után és az újabb közös forgatások végeztével nyertek értelmet. A csütörtöki napot szinte teljes egészében az utómunka határozta meg. A számítógépes folyamtok során mindenki megtapasztalhatta a vágás szabadságát, lehetőségeit, sokoldalúságát és megérezhette a film helyes ritmusának fontosságát.

Pénteken minden műhelyvezető, így én is megkíséreltem összefoglalni és bemutatni a hét során elvégzett munkát és annak eredményét, ami a mi esetünkben öt egyéni vizsgafilmből és a már említett közös rövidfilmből állt. Egymásért és a kialakult közösségért is szorítottunk. Az izgalmat tovább fokozta, hogy a filmkészítők mutatták be utoljára munkáikat, melyeket a képzés első alkalma miatt nem lehetett mihez mérni. Minden kétséget és fáradságot kárpótolt a szinte berobbanó taps és ováció, ami a filmek vetítését követte. Nagyon kedves volt számomra, ahogy a hallgatók nevezték a csapatunkat: "a filmkészítés workshop első fecskéi". 
A rendelkezésünkre álló egy hét nagyon kevés volt, de bízom benne, hogy az alapvető filmes látásmód kialakulhatott és hasznos ismereteket vihettek magukkal a résztvevők, melyeket önállóan is tudnak majd használni és továbbfejleszteni. A Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület ismét bebizonyította számomra nagyszerűségét és egyediségét, mivel olyan tevékenységeket folytat melyek nélkül rengeteg élménnyel, sikerrel, barátsággal, tapasztalatcserével, képzéssel és lehetőséggel lennénk szegényebbek.
Ez úton is köszönöm mindenkinek a lehetőséget, a barátságot, az emberséget és a felejthetetlen élményeket!
Fábián Gábor (függetlenfilmes)


Művészbejáró

Márciusi rovatunkban Ádám Tímea, a Heves Megyei Önkormányzat Gyermek – és Fogyatékosok Otthonának munkatársa mutatja be az Egri Szín-Folt Műhely művészeit!

Rózsaszín és ragadós…

Színjátszó szakkör 2002-től működik az MSMME Egri Műhelyén belül. Jómagam aktív segítőként 2007. októbere óta vagyok tagja a Szín-Folt Műhely színjátszó csoportjának. Ebben az évben vette át a szakkör vezetését Szél Anikó színésznő, aki a csoportba járó tanulásban- és értelmileg akadályozott fiatalokkal rögtön megtalálta a hangot, ők pedig szívesen jártak a heti egyszeri alkalommal megtartott foglalkozásra.

A 2007-2008-as évad az ismerkedés jegyében telt. Ekkor a művészeti csoport hagyományait követve prózai darabbal kísérleteztünk, Petőfi Sándor János Vitéz című költeményéből adtak elő részletet a fiatalok. Az igazi áttörés azután következett, amikor Ancsa (Szél Anikó) új ötlettel állt elő: csináljunk mozgásszínházat! Ekkor már a csoport tagjait mi, vagyis a Heves Megyei Önkormányzat Gyermekotthona és Fogyatékosok Otthonából járó fiatalok és két segítő alkottuk. Ötletét kétkedve fogadtuk, bár éreztük, hogy az addigi próbálkozásaink inkább betanult, mint szívből jövő produkciók voltak. Tehát belevágtunk az új feladatba: ismerjük meg a számunkra addig ismeretlen önkifejezési módot!
Az új színművészeti ág bevezetéséhez természetesen már jött Ancsa ötlete a darabbal kapcsolatban is, játsszuk el a Hófehérkét! Kolléganőmmel kétkedve fogadtuk, hiszen már sok-sok sérültekből álló művészeti csoport előadásában megtekintettük a klasszikus mesét, ezért kissé elcsépeltnek ítéltük meg. De Ancsa a főnök…, így belevágtunk. A fiatalok is húzódoztak, mindaddig, míg ki nem osztotta a szerepeket: Hófehérke az egyik segítő (e sorok írója), a gonosz királyné a másik segítő. Akkor még nem is gondoltuk, hogy érzelmi motivációként fogunk működni. Elkezdődtek a próbák. „Gyerekeink” kezdetben ódzkodtak mindenféle mozgásos megnyilvánulástól, de amikor látták, hogy Timi és Marika néni is legalább olyan béna és esetlen a mozgásformák megtanulásában, akkor már ők is szívesebben tanultak, gyakoroltak próbáról – próbára. Ez volt az az év, amikor igazi csapattá formálódtunk. A rengeteg nevetés, viccelődés, próbálkozás, kínlódás meghozta a nem is várt eredményt. Már nem egy színjátszó csoport voltunk, hanem egy olyan csoport, ahol sérültek és épek, fiatalok és felnőttek úgy dolgoznak együtt, hogy nem csak az előadásért, hanem egymásért is „kiállunk”. Elcsépelt fogalom, de „gyerekestül”, kísérőstül, csoportvezetőstül egy család lettünk és megszerettük egymást. Tanultunk tiszteletet, elfogadást, türelmet és kitartást. Azt, hogy az új dolgokban mindig új lehetőség is van, azt, hogy mi felnőttek a saját magatartásunkkal, szeretetünkkel mennyire formálhatjuk a körülöttünk élő fiatalokat. Fantasztikus néhány hónap volt! Meg is jött a várva várt eredmény: a közönségnek tetszett az előadás! Úgy tűnik, jó úton haladunk…

A következő évben intézetünkből még több fiatal jelentkezett a színjátszó szakkörre, ők is szerettek volna a csoportunkhoz tartozni. Természetesen mi ennek nagyon örültünk, és tárt karokkal fogadtuk őket. Az új kihívás a Rómeó és Júlia című musical feldolgozása lett. Gondolom, senkinek nem kell bemutatni a darab zenéjét. Tehát ahogyan számtalan embert, minket is magával ragadott a zene, a történet. Leírhatatlan lendülettel vágtunk bele a munkába. Mindannyian vártuk a szerdai napokat, amikor próbálhattunk. Mi kísérők már háttérbe vonulva, kis szerepekkel segítettük a gyerekeket. Ekkor már ők is szívesen vállalták a főszerepeket, önbizalommal, akarással telve tanulták a koreográfiát. Év közben több egri, városi rendezvényen adtunk elő a darabból részleteket. Ezen alkalmakkor - és talán nem tűnik túlzásnak - a szarvasi fesztiválon is óriási közönségsikerünk volt. Ez sokat jelent az ép társadalomban élőknek is, hát még a mi, sok esetben intézményi keretek között szocializálódott fiataljainknak! Mindennél többet!

Természetesen idén is készülünk valami újdonsággal. Azonban nem csak ez a fontos. Azt gondolom, pedagógusként és emberileg mindent megkaptam a „gyerekeimtől”, amit egy ilyen területen dolgozó ember kaphat érzelemben, munkában, kitartásban, ragaszkodásban és megbecsülésben egyaránt. Jó volt megélni, hogy közös munkával milyen rejtett értékeket tudunk felszínre hozni fiataljainkból és magunkból egyaránt.
Nagy - nagy köszönet jár ezért a szakkör vezetőjének és - büszkén mondhatom - barátunknak Szél Anikónak, aki alkalmassá tett minket arra, hogy képesek legyünk megmutatni magunkat, másságunkat.
Lehet, hogy túl „rózsaszínnek és ragadósnak” tűnik írásom, de csak azt tudom kívánni minden szakmában dolgozó kollégámnak, hogy éljék meg ezt a rózsaszín és ragadós érzést a munkájuk során - akkor már érdemes volt sérült emberekkel fogalakozni!
Nekem ezt jelenti (és remélem velem együtt minden tagjának) az egri Szín-Folt Műhely színjátszó szakköre.

Ádám Tímea, színjátszó szakkörös és fejlesztő pedagógus, Eger


Ne felejtsétek átállítani az órákat, időben tessék megérkezni az Egyesületi programokra!!!J
Üdv: Dórike

2011. március 28., hétfő

Programterv - Újratöltve

Mint azt legutóbb írtam, tavaszodik…

Aztán mégis visszaköszönt még a tél egy időre, s úgy tűnik, csak most, március utolsó napjaiban mondhatjuk el, valóban kisütött a nap. Napfény szűrődik be az egyesületi iroda ablakán is… mégis borús a hangulatom.
Az Egyesület helyzete, a mindent – legalábbis programjainkat és létünket – meghatározó anyagi bizonytalanság mit sem változott az elmúlt hónapokban. Ezért is szükséges a 2011. évi kulturális programterv újragondolása…

Sok mindent terveztünk ez évre, ugyanolyan lelkesedéssel láttunk a megvalósításhoz, mint korábban – némely dolgot meg is csináltunk – és látjuk már azt is, mi az, amit még be tudunk vállalni. Ám lehetőségeink végesek…

Előbb az utóbbi évek leglátogatottabb egyesületi festménykiállítását szerveztük meg Egerben, majd a hagyományosan ugyanitt rendezett képzés keretében 36 résztvevő merült el a művészetek tengerében. Mi is volt ez? A művészetek hete – ahogyan a filmesek megfogalmazták – vagy művészet határok nélkül – tekintve, hogy a magyarok mellett lengyel, német, török, francia és bolgár kollégák is közreműködtek a műhelymunkában. Életünk a tánc – ezt érezték Botond Béla tanítványai, Kepes nyomdokain jártak a képzőművészek, fény és árnyék járta be a Pinceszínházat. A speciális szakmai tanfolyam sokat követelt (leginkább kitartást) és sokat adott (leginkább lehetőséget), azoktól illetve azoknak, akik élni tudnak vele, s akik adták magukat. Motion and emotion.
Tartottunk még egy előkészítő megbeszélést a lengyel, francia és dán kollégákkal, melyen egy nemzetközi táncműhely megszervezését véglegesítettük. Jóreménység szerint a projekt eredménye a pécsi fesztiválon lesz látható.

Pécs! A kulturális fesztivál korábbiakban közölt időpontja módosult, – mint fentiekben említettem, bizonyos tényezők miatt alkalmazkodnunk kell a lehetőségekhez – egy héttel korábban „látszunk” majd a mediterrán hangulatok városában: Játszva látszom – Speciális Művészeti Fesztivál 2011. június 23-27. Pécs.
Bejelentkeztek már dán, francia és lengyel csoportok a programsorozatra, – a fesztivál keretében konferenciát, kiállításokat, koncerteket szervezünk, bízva abban, hogy tudunk meglepetést szerezni a résztvevőknek – és április elején megjelenik a magyar nyelvű felhívás is, melyet egyesek már hiányoltak az elmúlt napokban. Vannak még eldöntetlen kérdések…

Korábban regionális kulturális találkozók előzték meg az országos rendezvényt, melyekről ez évben le kellett mondanunk – részben legalábbis, mert az Egyesület nem tudja támogatni ezek rendezését. Ennek ellenére tagintézményeink közül néhányan felvállalták a szervezést, így mégiscsak lesz fesztivál pl. Orosházán május 11-én.
Ugyancsak módosítanunk kellett az eredetileg áprilisra tervezett színkottás zenei tábor időpontját, korántsem olyan egyszerű ugyanis egyeztetni a Nemzeti Színkottás Zenekar fellépéséhez kapcsolódó igényeket. Gondoljunk csak bele, szállás és étkezés a tagok részére, fellépési lehetőség az adott helyszínen, ezúttal Gyöngyösön, egy gálaest megszervezése más fellépőkkel, továbbá egyeztetés a meghívott vendégművésszel, és… nem sorolom tovább.
Mindenesetre a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a terv megvalósul: IX. Színkottás Zenei Tábor, 2011. május 9-13. Gyöngyös, ezen belül május 12-én a Nemzeti Színkottás Zenekar koncertje St. Martinnal a Gyöngyök-ben.

Jő április hava… többen azt mondták az elmúlt hetekben, talán fel kellene adni, én viszont azt gondolom, már nincs mit veszíteni. Még egy lépést meg kell tennünk… Hívunk hát mindenkit, tagokat és nem tagokat egyaránt, hogy jöjjenek el a pécsi speciális művészeti fesztiválra!
Ott kell legyünk mindahányan: sérült alkotók, segítők, felkészítők, intézményvezetők.
Akik nem jártak még az MSMME fesztiváljain, azoknak azért, hogy megismerjék ezt az életérzést, megismerjék a megmutatkozás e nem mindennapi lehetőségét – addig, amíg mód van rá. Így megtudhatják, mit veszíthetnek.
Akik évek, évtizedek óta részesei a Speciális Művészeti Műhely fesztiváljainak, azoknak azért, mert tudják, életük szerves része e nagyszerű esemény, örömünnep, amit nem hagyhatnak ki – s talán ez lesz az utolsó ilyen. Ők már tudják, mit veszítenek.
2011… Pécs… Fesztivál… A vég jön el, vagy új kezdet elé nézünk???

2011. március 21., hétfő

A művészetek hete - a hetedik művészet


A hetedik művészettel ért véget a művészetek hete Egerben, a Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület hagyományos speciális szakmai továbbképzésén. Egy nagyon intenzív és sokoldalú hét van mögöttünk, mely - véleményem szerint - minden oldalról sikeresnek mondható. Az Egyesület életében először indult filmes továbbképzés, melynek megtartására engem kértek fel a szervezők. Ezúton is köszönöm Elnök Úrnak és a művészeti vezetőnek a megelőlegezett bizalmat.


Ahogy már említettem, ez egy új kezdeményezés volt, ami magával hozta, hogy mindent az alapoktól kellett kezdeni és mindent a speciális képzésre kellett felépíteni. A filmkészítés már magában is nagyon nehéz és komplex feladat, ami a különböző művészeti ágak érintésétől és a technikai alapfeltételétől is függ. Célunk az volt, hogy a hallgatók kedvet érezzenek a filmkészítésre, hogy hazatérve munkahelyükön fogyatékkal élő társaikkal is megosszák ezt az ismeretet. A tanfolyamon részt vevők megismerkedhettek a dramaturgiával, a filmezés nyújtotta korlátlan lehetőségekkel és szabadsággal, a nehézségekkel, az alapvető videotechnikai ismeretekkel, képi látásmóddal, a kamerahasználattal, a forgatások aprólékosságával és hangulatával, a filmvágással és annak ritmusával, továbbá némi software ismerettel.
Az ország különböző intézményeiből öt és Lengyelországból egy hallgató vett részt a képzésen.


A hét első napja jobbára a személyes tapasztalatok megosztásával és az ismerkedéssel telt, így kedden már kissé oldottabb hangulatban tudtuk átbeszélni a filmkészítéshez elengedhetetlenül szükséges elméleti részt. Izgalmas volt a résztvevők sokszor eltérő irányból tett érdeklődése. Még a második nap délutánján - közkívánatra - elkezdődött a forgatás, amit a közös ötletekből összeállított forgatókönyv alapján kezdtünk. A film a speciális szakmai tanfolyam minden művészeti műhelyét megkísérelte bemutatni egy szórakoztató humoros etűd formájában.
Azt hiszem, hogy a forgatás hangulata mindnyájunkat magával ragadott, ekkor éreztem meg először, hogy egy új csapat, egy összetartó stáb van kialakulóban. A hét közepére már mindenki tette a dolgát, csodálatos érzés volt ebben a légkörben dolgozni. Olyan emberekkel zárt össze a sors ebben a pár napban, akikre nagyon büszke vagyok és büszke vagyok arra is megismerhettem őket.


Szerdán érkezett körünkbe Halmy György filmrendező, aki egy másik dimenzióra irányította a figyelmet. Az általa bemutatott világ a filmrendezés mélységeire irányult, az alkotó és az alkotásának összetett viszonyát egy előre kigondolt dramaturgia mentén bontakoztatta ki a hallgatóság számára. Az elsőre talán ijesztő sűrűségű ismeretek a rendező előadása után és az újabb közös forgatások végeztével nyertek értelmet. A csütörtöki napot szinte teljes egészében az utómunka határozta meg. A számítógépes folyamtok során mindenki megtapasztalhatta a vágás szabadságát, lehetőségeit, sokoldalúságát és megérezhette a film helyes ritmusának fontosságát.


Pénteken minden műhelyvezető, így én is megkíséreltem összefoglalni és bemutatni a hét során elvégzett munkát és annak eredményét, ami a mi esetünkben öt egyéni vizsgafilmből és a már említett közös rövidfilmből állt. Egymásért és a kialakult közösségért is szorítottunk. Az izgalmat tovább fokozta, hogy a filmkészítők mutatták be utoljára munkáikat, melyeket a képzés első alkalma miatt nem lehetett mihez mérni. Minden kétséget és fáradtságot kárpótolt a szinte berobbanó taps és ováció, ami a filmek vetítését követte. Nagyon kedves volt számomra, ahogy a hallgatók nevezték csapatunkat: "a filmkészítés workshop első fecskéi". 


A rendelkezésünkre álló egy hét nagyon kevés volt, de bízom benne, hogy az alapvető filmes látásmód kialakulhatott és hasznos ismereteket vihettek magukkal a résztvevők, melyeket önállóan is tudnak majd használni és továbbfejleszteni. A Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület ismét bebizonyította számomra nagyszerűségét és egyediségét, mivel olyan tevékenységeket folytat melyek nélkül rengeteg élménnyel, sikerrel, barátsággal, tapasztalatcserével, képzéssel és lehetőséggel lennénk szegényebbek.
Ez úton is köszönöm mindenkinek a lehetőséget, a barátságot, az emberséget és a felejthetetlen élményeket!
Fábián Gábor, függetlenfilmes

2011. március 18., péntek

Műhely hírek online

m ű h e l y  h í r e k  o n l i n e
2011. február 25., összeállította: zsupos dóra


Műhely hírek online

Az MSMME műhely hírek online netmagazinja sérült alkotók művészeti tevékenységét mutatja be. Róluk, értük, nekik, nektek!

(H)arcok Festménykiállítás

(Fáradtan fekszel, nyúzottan ébredsz, telik a nap, múlik a hét. Most sajnáljalak?!)
Kedd reggel fél nyolc: vedd be a vitaminjaid, és százszor mondtam már, hogy ne idd éhgyomorra a kávét, mert hát egyébként is rossz a ketyegődnek, miért teszed tönkre még a gyomrod is? Igen, jó, tudom, megy a napi rutin, akár a 12-es busz a megállóból minden óra 14-kor.
Melódia. Mondhatnád azt is, hogy ezazzz, végre van mit csinálnom, volt miért felkelni, a ruháidat sem feleslegesen válogattad össze, nem mellékesen most nem te költesz rezsire. De te, igen TE! Mit csinálsz? Nyűglődsz. Miért? Hahh, miért nem. A főnököd cseszeget, a munkatársnőd megint rajtad lóg, ez a zakó meg valahogy még sem olyan tuti a vadonatúj királykék menedzser cipőddel.
Örülök, hogy elégedett vagy teljes mértékű elégedetlenségeddel. Borostás arcod a tükörben. A szánalmas szélmalomharcod az élettel. Nem, ennek semmi köze a küzdelemhez Don Quijote!
Egy Bűvész, egy Illuzionista, a Fekete Bohóc, egy Hideg Mosoly, Szerelmespárok, a Horgász srác és a Barátok. Vászonról lekacsintó boldogságpacák, melyek igenis saját (H)arcaikat vívják. Hogy hogyan?
Ugyan már... Azt hiszed, Van Gogh-ot zavarta, hogy csak fél füllel tud fülelni? Vagy Goyát érdekelte, hogy siket? Dalít meg talán csak a saját egója zaklatta volna fel meg egy Andalúziai kutya…
Az én művészeim is fogyatékkal élnek. Ki egy kicsit súlyosabbal, ki egy kicsit gyengébbel. Sérültek. Kimondtam. És?! A művész az művész. Nem több. De nem is kevesebb.

Mindennapos harcok. Enyém. Tiéd. Kié?
Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület. Szín- Folt Műhely (H)arcok festménykiállítás. Eger. 2011. február 7-március 4. Agria Park Galéria.



Hangoskodók

Az ajkai Molnár Gábor Műhely Alapítvány színjátszói és a Hangadók zenekar egy nemzetközi projekt résztvevőjeként Budapesten lépett fel a TIT Kossuth klubjának épületében. A FOCAL elnevezésű programban sérült alkotók munkái kerülnek kiállításra, többek között rajzok, festmények, kisplasztikák szereplésével! A tárlat egy hónapig tekinthető meg!
Gratulálunk fellépésükhöz!


„Szóla Hunor: Itt maradjunk!
Tanyát verjünk, itthon vagyunk…”

2011. május 19-én megelevenedik előttünk Ősapáink népvándorlása, egy a Honfoglalás korát idéző egész napos program alkalmából. Korhű jelmezek és árpád kori mondák sokasága tárul elénk Tordason, a második alkalommal megrendezésre kerülő, nagysikerű „Időutazás” program keretében!
Levédia, Etelköz, Tordas…


Arcok a múló időben

Fábián Gábor fotográfus kiállítása 2010. december 3-án került bemutatásra Zsirán, mely fotók reményeink szerint az MSMME nemzetközi kulturális fesztiválján Pécsett is kiállításra kerülnek majd! A képeken a zsirai szociális otthon lakóinak portréi tekinthető meg!
Fekete. Fehér. Sötét. Világos.
Fényesség:



Művészbejáró

Előző hírlevelünkben a szolnoki Liget Otthon színjátszóival ismerkedhettünk meg. Most folytatásképpen az intézmény tánccsoportjától tudhatunk meg kulisszatitkokat!

A Liget Otthon tánccsoportját 2006. telén vettem át kolléganőmtől, Szász Klárától, aki hosszú éveken át foglalkozott a fiatalokkal. Ebben az évben intézetünk karácsonyi ünnepségén debütáltunk az első általam készített rock&roll koreográfiával, mely formáció három táncospárra készült.

Ettől kezdve megragadtuk az összes fellépési lehetőséget, így minden évben táncolunk a Liget Otthon farsangi bálján, az országos kulturális fesztiválokon, helyi sport- és művészeti rendezvényeken, intézményi megnyitó- és évfordulós ünnepségen / Napvirág Lakóotthon 5 éves évfordulója , Tiszavirág Lakóotthon ünnepélyes átadása – 2008. /, de megfordultunk már az ÉFOÉSZ budapesti szervezete által megrendezett táncversenyen is, továbbá szintén az ÉFOÉSZ által megtartott szolnoki családi napon és megtisztelő felkérést kaptunk a Eunice Kennedy Shriver emlékére rendezett gálára is Budapesten.
Jelenleg a soron következő farsangi bálunkra, azt követően pedig a Liget Otthon 20 éves évfordulós ünnepségére készülünk. Természetesen idén is részt veszünk a kulturális fesztiválon, Pécsett, további terveink között szerepelnek a szolnoki rendezvényeken és intézményi ünnepségeken való fellépések is.

Repertoárunk:
2006.
rock&roll formáció / 1 / – karácsonyi ünnepség
2007.
bécsi keringő / 1 / -  karácsonyi ünnepség
2008.
revü – paródia – farsang, Napvirág Lakóotthon 5 - éves évfordulója
bécsi keringő – Napvirág Lakóotthon 5 éves évfordulója, kulturális    fesztivál / Tatabánya /
rock&roll formáció  / 2 /– Tiszavirág Lakóotthon megnyitó ünnepsége
rock&roll formáció  / 3 /– karácsonyi ünnepség
2009.
rock&roll formáció / 3 / - farsang, kulturális fesztivál / Debrecen /
rock&roll formáció / 4 / - farsang, kulturális fesztivál / Debrecen /
country - farsang
cha-cha-cha – Liget Otthon SE regionális sportnap, házi ki-mit-tud?
rumba – karácsonyi ünnepség
2010.
rumba – ÉFOÉSZ Táncverseny /Bp./, farsang, kulturális fesztivál /Szarvas/
cha-cha-cha – ÉFOÉSZ Táncverseny /Bp./, farsang
pom-pom-os tánc- farsang
jive – farsang, kulturális fesztivál /Szarvas/, Esélyegyenlőség napja /Szolnok /, Eunice Kennedy Shriver tiszteletére szervezett gála,/ Bp./
bécsi keringő / 2 / - karácsonyi ünnepség

Auksz Ágnes, Szolnok